Városunkról - 2.

Irodalom, kultúra, oktatás, zene, művészet

Podmaniczky Anna (Beleznay Miklós felesége, meghalt 1803)

Az irodalom iránti szeretete országos hírű volt. Kastélyában évente többször is tartott irodalmi délutánokat és zenés összejöveteleket.

Bőkezű adományait Kazinczy Ferenc több levelében is említi.

Az Uránia c. lapot, mely főleg nőolvasók részére készült, szintén Beleznayné pénzén és sürgetésére adták ki.

A kastély rendszeres vendége volt Kármán József író, aki itt írhatta a Fanny hagyományai c. művét.

Beleznay Lujza

Vaksága miatt verseit édesapjának diktálta le. Egy verseskötete nyomtatásban is megjelent 1864-ben, Éjvirágok címmel.

Beleznay Zsuzsanna

Írói, fordítói tehetségét bizonyítja, hogy lefordította Kotzebuc Néma c. vígjátékát, a darabot a Pesti Színpadon 1813-ban és 1814-ben is játszották.

A Nyáry család tagjai között is voltak, akik irodalmi munkásságukkal is kitűntek. Munkáikat számos könyv és újságcikk bizonyítja:

Dr. Báró Nyáry Pál, Nyáry Albert - a Tud. Akadémia tagja; Nyáry Gyula - közg. író; Nyáry Jenő - régész, akadémikus; br. Nyáry Alfonz - festő

Michalkó Pál tanító, író
Irodalmi munkásságát igazolja reánk maradt három, tót nyelvű tankönyve:

az első a babonákról szól (1802), második a Fizika (1819), harmadik könyve a fiatal házasulandók kikérdezéséről szól (1819)

Lévay Ferenc (sz.1848) tanár, tanfelügyelő

Szerkesztette a Darázs c. élclapot, a Szegedi Közlönyt és az Alföldi Iparlapot.

Művei: A magyarországi népoktatás ügye I - II. kötete és számos cikk 1893-98 között.

Sebesztha Károly (sz.1849) tanár, tanfelügyelő

Tankönyvek, könyvek Kossuthról, Széchenyiről, Deákról, 1893-ban a rabszolgaságról, stb.

Városunkról - 4.

Bakó József költő

A II. világháború idején a község felszabadulása után amikor a tanítás ismét elkezdődött, ő lett az iskola igazgatója.

Baranyi Ferenc (1937-       ) tanár, költő, fordító

Számos verses kötete, fordítása jelent meg.

Rakovszky József tanító, író, költő

Lapokat szerkeszt, regényeket, verseket ír, fordításai vannak. Dobozi Imre támogatta a Parasztgróf c. regénye megjelenését.

Török Endre (1926-1980) grafikusművész

A grafika számos műfajában (fa és linómetszet, kollázs, monotypia, tempera) jelesen tevékenykedő művészként tartották számon. Pilisi témájú linómetszetei: "Gerje", "Újévi vásár", "Pincék", "Dolina"
Külföldi kiállításai: Moszkva, Belgrád, az akkori NDK, Norvégia.

Kiemelkedő néhány közös alkotása az 1957-60-as évekből, a később európai hírű művésszel Gross Arnolddal.

Kecskés Lajos (1937-    ) szobrászművész

Számos köztéri alkotása és kisplasztikája vált híressé, a városunk főterén álló szobrot is ő tervezte és álkotta.  Hazánkban elismert szobrászművész, több csoportos és önálló kiállítás résztvevője.

Petőfi Sándor Pilisen

Kevesen tudják, hogy Petőfi Sándor Pilisen is járt. A költő 1847. június 7-én Kerényi Frigyesnek írt levelében ezt írta: "...Szolnokon cseresznyét vettem, Abonyban háltam, Pilisen (hol gróf Beleznay a közkatonával reggelizett) ebédeltem, Üllőn vacsoráztam ...". A paplak, ahol Petőfit nagy szeretettel fogadták, ma is áll. A ház gazdájának (id. Sárkány Sámuel) fia ifj. Sárkány Sámuel a költővel több évig együtt jártak iskolába Sárszentlőrincen és Aszódon. Több alkalommal szobatársak is voltak tanulóéveik során.

Petőfi István pilisi esküvője

A költő öccse Petőfi István 1857 nyarán került Dánosra (ma Dánszentmiklós) Gayllhoffer János földbirtokos két kisebb fia mellé nevelőnek. A fölbirtokos leánya -Antónia- és Petőfi István között szerelem szövődött. Kapcsolatukat azonban a szülők ellenezték, nem akarták leányukat szegény emberhez adni. István búcsút vett a dánosi kúriától és bátyja özvegye, Szentendrey Júlia atyjának ajánlására Geiszt Árpád földbirtokos csákói pusztájára került ispánnak, majd rövidesen tiszttartóvá léptetik elő.

Miután Gayllhoffer János ezt megtudta, beleegyezett Antónia leányának és Petőfi Istvánnak eljegyzésébe.

Az esküvő 1863. dec. 26-ra volt kitűzve. A nyáregyházi pap azonban megtagadja a pár összeadását mivel a vőlegény nem katolikus.

A családot a zavarból a pilisi evangélikus lelkész (később püspök) Sárkány Sámuel mentette ki, megeskette a fiatalokat. 

Városunkról - 5.

Kossuth Lajos pilisi kapcsolatai

A ma látható Beleznay kastély építésének megkezdésekor ünnepélyesen tették le az alapkövet, melyre hivatalos volt nemes Kossuth Mihály és felesége nemes Kiss Erzsébet is. Ferenc nevű gyermekük keresztelője 1773-ban volt Pilisen.
Kossuth Lajos édesapja Sátoraljaújhely községből költözött Pilisre. Itt élt haláláig (1839) és itt is temették el.
Igaz kapcsolat azonban a báró Nyáry család tagjaival szövődött.
Nyáry Antal 1836-ban került Pilisre, amikor is megvásárolta a Beleznay -birtok egy részét. Kiváló ember volt, tudjuk róla, hogy Koronaőr, Valóságos belső titkos Tanácsos és sok egyéb kitüntetés birtokosa. Hét gyermeke közül Albert és Jenő a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak.
Nyáry Albert 1828-ban született, jogásznak készült, amikor a magyar szabadság szelei fújdogálni szoros kapcsolatot tartott fenn a "márciusi ifjak"-kal, részt vesz a 12 pont megszerkesztésében. Petőfi, Irinyi, Vasvári és a többiek mind barátai. Az elsők között lép be honvédnek, a Sándor-gyalogezred főhadnagyaként Kossuth hadsegéde lett.
Amikor Kossuth emigrációba kényszerül Albert báró a határig is elkíséri.
Nyáry Jenő cs. kir. kamarás, sok tudományos mű szerzője. Egyik művét "Az Aggteleki barlang mint őskori temető" elküldte Turinba Kossuth Lajosnak, aki a műről jegyzeteket készített, amelyek nyomtatásban is megjelentek.
Kossuth Lajos és a Nyáryak közötti kapcsolatot 5 levél bizonyítja. A kastély könyvtára a II. világháború alatt megsemmisült, a levelek  eltűntek
A következő kapcsolat egy pilisi jegyzőhöz kapcsolódik. Jancsovics Sámuel felesége Kossuth Johanna volt. Két gyermeküket Gyula 1834 és Ida 1836 itt keresztelték.
1894. április 1. Kossuth Lajos temetésén Sárkány Sámuel evangélikus püspök mond gyászbeszédet.

A '48-as szabadságharc pilisi katonái

Pilis - mint mezőváros - 207 katonát volt köteles kiállítani. A bevonulókról sajnos névjegyzék nem maradt fenn, az alábbiakról van tudomásunk:
ifj. Schumajer Ignác - Klapka György tábornok hadsegéde.
id. Schumajer Ignác - főorvosként gyógyította a sebesült honvédeket, hazatérve Pilisen volt orvos, 1881-ben halt meg 81 éves korában.
Sárkány József - őrnagyként szolgált a hadseregben.
Nyáry Albert - Kossuth hadsegéde.
Clementis Gábor őrnagy

Rajtuk kívül 8 önkéntesről, 13 sorshúzottról és 6 Pilis város pénzén felvásároltról van tudomásunk.

Krúdy Gyula pilisi látogatásai

Az író rendszeres vendég volt Schumajer Róza pesti Magyar utcai irodalmi szalonjában. A "Vörös postakocsi" című darabjának egyik szerepét az írónőről mintázta. Krúdy többször megfordult az írónő pilisi lakásán is (főleg, disznóvágások alkalmával). Krúdy, az írónő iránti tiszteletét mutatta ki azzal, hogy a Reggel c. lapba halotti megemlékezést írt az írónő elhalálozásakor.
Schumajer Róza Magyar utcai lakása ma Szinész Otthon.

Kedves Olvasó! Barangolásunk a múltban itt véget ért. Múltunk megismeréséhez Csilló Mihály "Pilis története" című, 1994-ben kiadott könyvét használtam fel. 

Városunkról - 6.

Jelenidőben

Közigazgatás:
          Polgármesteri Hivatal (Kossuth L. u. 47.)
          Városunk a Monori Kistérséghez tartozik.

Intézmények:
          Iskolák: 1.sz.Általános Iskola (Kossuth L. u. 30.)
                       Általános és Zeneiskola (Kossuth L. u. 28.)
                       Széchenyi I. Ált. Isk. és Szakisk. (Széchenyi I. u. 28.)
                       Fővárosi Önk. Általános Iskola és Diákotthon
          Óvodák: Rákóczi u. 42.
                        Attila u. 8.
                         Kávai u. 13.
          Könyvtár: Kávai u. 1.
          Közösségi Ház: Dózsa Gy. u.
          Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Kossuth L. u. 49.
          Idősek Napközi Otthona: Kossuth L. u. 47/B.

Orvosi rendelő: Rákóczi u. 40.

Gyógyszertárak: Kossuth L. u. 53.
                         Dárda u. 3.

Pénzintézetek: OTP és Kereskedelmi Bank RT. (Rákóczi u. 7.)
                      Posta: Rákóczi u. 8.

Gazdaság: Dolina Szövetkezet (Kávai út)
                 ERDŐSZÖV RT. (Huba u.)

Szállás: SIPITÓ Pihenőpark (Vogyiszkai-dűlő 4.)

Látnivalók: Nyáry-Beleznay- kastély
                  Evangélikus templom
                  Gerje Forrásvidéke és Millecentenáriumi Park
                  Dolinai Ikerfenyő
                  Dolinai Pincesor